2007. november 2., péntek

Mézeshetek

Ülök a hidegben és csak éneklem.
Az előzmény és a dal. Évek óta itt van velem mindkettő. És most, rákeresvén a szövegére, rájöttem, hogy az angol sokkal kifejezőbb.

De főztem is a hétvégén:

1. "Főztem is meg nem is"
A gasztro.blogon-on olvastam valakinél, hogy a bulgurt, azaz búzatöretet nem főzi, hanem csak beáztatja. Úgyhogy én is ezt tettem (én vagy 2 órára, de szerintem nem kell ennyi, viszont a film ennyi ideig tarthatott), aztán leszűrtem, tettem bele túrót és pestót, 30 mp a mikróban és hihhetetlenül finomat vacsoráztam.

2. "Töltött karalábé duplán"

Még tegnap este kivájtam az itthon található 2 fej karalábét, éjszaka lefóliázva vártak a sorukra. Ma aztán a 2 lyukas fejet delikátos vízben főztem kb. 10 percig, de a vízbe tettem még egy ginzenges zöldtea-filtert, szintén gasztro.blog-ról az ötlet. Ekkora mennyiségnél nem ütött át az íze, de zamata jobb volt, további kísérlet tárgyát képezi a dolog. Eközben a karalábédarabkákat wokban sóval megprítottam. Barnára, nagyjából mint a káposztát a tésztához. A karalábé ki egy tálba, a helyére,a wokba meg egy fél fej lilahagyma pici olajon éppenhogy megpárolva. Aztán jötta bűvészkedés: Az egyik fejet megtöltöttem a tegnapi vacsorám újrakreált példányával, a tetejére a kétnapos paradicsomsalátából tettem vagy 3 karikát. A másik fejhez meg bekevertem túrót mustárral és mézzel, belement a pirult karalábé egy része, és a fél fej hagyma, öszeszáradt trappista feldarabolva, pisztácia és rengeteg petrezselyem. Sütőtálba bulgurt szórtam, öntöttem rá a karalábés-vegetás-zöldteás főzőléből, beleültettem a két karalábét, sütőben 180 fok. A végén leöntöttem a maradék főzőlét és benyammogtam majdnem az egészet. Nem is tudom ,emlyik volt a jobb. Az viszont általános tapasztalat, hogy a karalábé falát jó vékonyra kell hagyni, hogy elég beleférjen a finom töltelékekből. :)

3. "Végső maradékok felhasználása még mindig a méz-mustár jegyében"

Krumplit főztem az előző részebn leírt főzőlében, apró kockákban. Közben wokban 1,5 fej lilhagyma alig-párolva, kiszedve. Túró főzőtejszínnel, mézzel, mustárral, sóval és petrezselyemmel kikeverve. A wokban a nagyjából megfőtt krumpli olaj nélkül alaposan megpirítva, kiszedve a hagymára és karalábéra. 1 alma wokban nagyobb kockákban megpirítva-párolva, bel a krumpli-maradék karalábé-hagyma, rá a tejszínes trutymó. Aztán idegbaj, mert kevés a trutyi, és nem elég ízes, hipergyors korrigálás, holnap derül ki, milyen eredménnyel.
Tanulság: A krumpli fura jószág, nagyon sok íz kell mellé vagy másképp kell főzni. Az alma és a karalábé viszont nagyon finomnak tűnik, együtt és a mustáros-mézes cuccal is.
Holnap ezt eszem a 12 órás munkámban, de azért a mai ebédem finomabb volt.

Update: Hát pedig ez simán volt olyan jó, mint a tegnapi. A krumpli kicsinyt magába szívta az ízeket, mmm. Volt még egyébként benne mustármag és pisztácia is, nem voltak rosszak, sőt.

Nincsenek megjegyzések: