Répás indiai nempaprikás krumpli

Római kömény, egész

Gyömbér

Kurkuma

Só 

Olaj

570 g sárgarépa, vastagabb karikákban

600 g krumpli, kockázva

Szárazon pirítod az egész római köményt (mondjuk wokban). Amikor még jobban illatozik / meguntad, önts rá olajat, amikor az is meleg, mehet rá a gyömbér.

Egy sóhajtasnyit pirítod, mehet rá egyben a répa és a krumpli, illetve a só.

Vedd föl maxra a tűzhelyet, időnkénti átforgatással pirítsd a zöldségeket. Amikor már nagyon aggódsz a rákkeltő anyagok mennyisége kapcsán, tegyél rá sok kurkumát, forgasd át és öntsd föl ujjnyi vízzel. Fedd le. Vedd vissza normál főzősre a teljesítményt.

Kóstolgass, néha keverj rajta, végén vedd le a fedőt, forrald vissza a levét, mint a paprikás krumplinak.

Nekem ez 1100 g lett, így 12 g CH/100g. Kár, hogy legszívesebben ezt a kilónyit megenném együltő helyemben.

Mézeshetek

Ülök a hidegben és csak éneklem.
Az előzmény és a dal. Évek óta itt van velem mindkettő. És most, rákeresvén a szövegére, rájöttem, hogy az angol sokkal kifejezőbb.

De főztem is a hétvégén:

1. "Főztem is meg nem is"
A gasztro.blogon-on olvastam valakinél, hogy a bulgurt, azaz búzatöretet nem főzi, hanem csak beáztatja. Úgyhogy én is ezt tettem (én vagy 2 órára, de szerintem nem kell ennyi, viszont a film ennyi ideig tarthatott), aztán leszűrtem, tettem bele túrót és pestót, 30 mp a mikróban és hihhetetlenül finomat vacsoráztam.

2. "Töltött karalábé duplán"

Még tegnap este kivájtam az itthon található 2 fej karalábét, éjszaka lefóliázva vártak a sorukra. Ma aztán a 2 lyukas fejet delikátos vízben főztem kb. 10 percig, de a vízbe tettem még egy ginzenges zöldtea-filtert, szintén gasztro.blog-ról az ötlet. Ekkora mennyiségnél nem ütött át az íze, de zamata jobb volt, további kísérlet tárgyát képezi a dolog. Eközben a karalábédarabkákat wokban sóval megprítottam. Barnára, nagyjából mint a káposztát a tésztához. A karalábé ki egy tálba, a helyére,a wokba meg egy fél fej lilahagyma pici olajon éppenhogy megpárolva. Aztán jötta bűvészkedés: Az egyik fejet megtöltöttem a tegnapi vacsorám újrakreált példányával, a tetejére a kétnapos paradicsomsalátából tettem vagy 3 karikát. A másik fejhez meg bekevertem túrót mustárral és mézzel, belement a pirult karalábé egy része, és a fél fej hagyma, öszeszáradt trappista feldarabolva, pisztácia és rengeteg petrezselyem. Sütőtálba bulgurt szórtam, öntöttem rá a karalábés-vegetás-zöldteás főzőléből, beleültettem a két karalábét, sütőben 180 fok. A végén leöntöttem a maradék főzőlét és benyammogtam majdnem az egészet. Nem is tudom ,emlyik volt a jobb. Az viszont általános tapasztalat, hogy a karalábé falát jó vékonyra kell hagyni, hogy elég beleférjen a finom töltelékekből. :)

3. "Végső maradékok felhasználása még mindig a méz-mustár jegyében"

Krumplit főztem az előző részebn leírt főzőlében, apró kockákban. Közben wokban 1,5 fej lilhagyma alig-párolva, kiszedve. Túró főzőtejszínnel, mézzel, mustárral, sóval és petrezselyemmel kikeverve. A wokban a nagyjából megfőtt krumpli olaj nélkül alaposan megpirítva, kiszedve a hagymára és karalábéra. 1 alma wokban nagyobb kockákban megpirítva-párolva, bel a krumpli-maradék karalábé-hagyma, rá a tejszínes trutymó. Aztán idegbaj, mert kevés a trutyi, és nem elég ízes, hipergyors korrigálás, holnap derül ki, milyen eredménnyel.
Tanulság: A krumpli fura jószág, nagyon sok íz kell mellé vagy másképp kell főzni. Az alma és a karalábé viszont nagyon finomnak tűnik, együtt és a mustáros-mézes cuccal is.
Holnap ezt eszem a 12 órás munkámban, de azért a mai ebédem finomabb volt.

Update: Hát pedig ez simán volt olyan jó, mint a tegnapi. A krumpli kicsinyt magába szívta az ízeket, mmm. Volt még egyébként benne mustármag és pisztácia is, nem voltak rosszak, sőt.

Csak egyszerűen - Krumplitál fűszeres tejszínnel

Én ma nem is akartam itthon lenni. De hazajöttem megnézni a félbemaradt lakáshirdetéseket, és aztán ittragadtam, mert jó volt.
Aztán még az is sok félelmem tárgya, hogy mennyi pénz kell nekem az élethez külön. Ennek egyik nagy kérdése, hogy mennyit költök kajára. (Egyszemélyes háztartások beszámolója welcome.)
Úgyhogy költséghatékony, gyorsan (fáradtan) is elkészíthető ételre vágytam.
Előrebocsájtom, hogy még sül, de úgy sejtem, jó lesz. :)

Krumpli kis kockákra (egyszemélyes adag, 3-4 db). Ezt a wokban megpirítottam olaj nélkül. Ragadni fog, de nem baj, a lényeg, hogy piruljon. Itt kapott egy kis sót, de szerintem nem muszáj itt használni.
A rázogatások között fogtam kb. 1,5 deci főzőtejszínt, aztán úgy érzés szerint tettem bele szárított fűszereket (az úgyis lesz otthon, a frissre meg készülni kell. Mármint azokat kivéve, amelyek cserépben figyelnek a lakás különböző pontjain.)
Majorannából a legtöbb, aztán csubrica (nagy vissza-/újrarátalálás volt), végül tárkony, porgyömbér és só. A kissé megpirult krumplit kiborítottam egy sütőtálkába, kapott sós mandulát (másra úgyse használnám, én nem szeretem), tökmagot, rálocsoltam a tejszínt (elégedetten konstatáltam, hogy pont olyan majdnem beterítős szintig ér). A wokban pici tökmagolaj-napraforgó keverékén 2 gerezd fokhagymát megpirítottam (rádobod és kész is, azonnal ki kell önteni, különben megég), majd rászedtem a tejszínben ázó krumplira. (Spec. az olaj az egyetlen, amitől kicsit tartok, lévén az összegyűlik a tejszín tetején és kevéssé esztétikus.)
Mint az ilyen krumplis dolgok, marha sokáig sül. Az illata mámorító.
Mandulás olívabogyeszt tervezek mellé.

Zöldséges rakott krumpli

Ez egy jól sikerült kaja lett, bbár nem annak indult. :)
Már régi az élmény (ha jobban belegondolok, akkor főztem utoljára Bocira), megpróbálom kicsikarni az emlékezetemből a lényeget.
Tehát nyers, kockára vágott krupli egy részét előpirítottam, más részét nyersen hagytam, szerintem a későbbi ízhatás tekintetében teljesen mindegy. Volt még benne pirított hagyma (lila és póré biztosan volt benne, szerintem vörös is), sós vízben picit előfőzött kelkáposzta, nyers paradicsom, főtt tojás. Ezeket Egy gyönyörű szép agyagtálba rétegeztem (aljára pici tökmagolaj, na nem mintha ezt éreztem volna, csak már úgy vágynám használni), két réteg jutott mindenből. A legvége szép nagy kelképosztalevelekkel lett lefedve. ha volt eszem, akkor közben és a káposzta alá locsoltam a főzőtejszínt. A káposzta tetejére tojással elkevert tejföl és a végén sajt.
nagyon éhesek voltunk, ezért nem vártunk eleget a sütéssel, gyakorlatilag félnyersen ettünk belőle, nekem nem volt úgy átütő. Nagyon bántam hogy bár gyönyörű, nem elég ízletes, úgyhogy némi töprengés és sózás után betoltam alufóliával lefedve egy újabb 30-45 percre a sütőbe. Így viszont finomabb lett az egész, nem volt ress a krumpli, és a besűrűsödött tejszínből egyszerűen isteni mártás keletkezett.

Ma ennek a serpenyős változatát óhajtottam elkkészíteni, méréskeltebb sikerrel. A káposztát most nem főztemm elő, póréhagymám és főtt tojásom nem volt. Az összetevőket sorra megpirítottam/dinszteltem a remek wokomban, rátettem 2 dl tejszínt, lefedtem, sokat kevertem, megpuhult,tettem még bele sajtokat és fokhagymát + tejfölt. Nem lett rossz íze (a kinézete rettenetes), de azért nem is olyan jó. Azért mindjárt megkóstolom még egyszer. :)
Óóó, a paradicsomos-tejfölös krumplifőzelék alapjáán tehettem volna bele majorannát. Az utolsó adagnál kipróbálom.