2007. október 7., vasárnap

Paradicsomszószos csicseriborsó

A süti is készül, arról még lesz reményeim szerint poszt.

A csicserit kb. 4 óra áztatás után föltettem főni. Közben nagyob darabokra vágtam a hagymát, forró wokban, gyümölcsolaj társaságában nagy lángon megpirítottam. Érted, legyenek rajta nagy pirosas-barna foltok, semmi dinsztelés és lágyság.
Kiszedtem, a maradék olajban megpirítottam-dinszteltem a pici fej lilahagymát (só muszáj!), arra 1-2 perc után dobtam rá a csíkozott sárgarépát. Még 1-2 perc és kész, mehet rá a gomba.
Közben a csicseri és megpuhult (szerintem viszonylag hamar, 30-60 perrc alatt eléri a nekem való állapotot: roppanó, rághatóan kemény, de azért omlik, mint a gesztenye. Nagyon gesztenye-jellegű, még ízében is.) A vizéből kimeregettem, mehetett a hagymás-répás-gombás egyvelegre. Aztán én lett hamupipőke, gondosan visszaválogattam az összetevőket, mert rájöttem, hogy a csicseri egy részét akár le is fagyazthatom. A borsó főzővizébe árpát, azaz gerlit tettem fel főni, annak is kell idő, több, mint a rizsnek. Ezt is só nélkül, tudom, fura egy ízlésem van...
A zöldségekre kerestem paradicsomszószt (ennek kapcsán összevesztem anyámmal, emlegetvén a hollakást és az együttélést nomeg a segítséget: lett volna hajlandóságom megint megtépni,de úrinő maradtam, viszont kereshetek más utat az agressziómnak. Meg a feszülltség-levezetésnek.) Szóval bazsalikomos paradicsomszósz a zöldségekre, fél csokor, azaz sok-sok petrezselyem, fekete olívabogyó karikákban.
Bedobozolva várják a holnapi munkát: csak a szószból maradt, az igen jó ízű.

Nincsenek megjegyzések: