2007. augusztus 15., szerda

Túrós süti töltött paprikával

Na, hát a ricottával az lett, hogy anyám mondta, hogy ő főz töltött paprikát, nekünk hús nélkül, gombával.
Erről csak annyit, hogy ismét emlékezetembe vésztem, hogy a hús elhagyása nem azt kell jelentse, hogy semmi nincs az ételben. Jelen esetben volt a paprika a fini paradicsomos szószban (én kifejezetten édesen szeretem ezt), a paprikában meg volt fúszeres risz, tojással összefogva, némi gombával. JÓ volt az íze, csak nekem hiányzott belőle az ennivaló. Egyrészt az állag miatt (nekem muszáj rágnom valamit), másrészt a tápérték miatt. Nem szénhidrát-kúrát akarok én tartani, sőt. :)
Úgyhogy projektként bevonult a sokzölséges töltött paprika és a gabonás (csicseriborsós?) töltött paprika, de várom az ötleteket ehhez is.

A ricottát nem akartam magára hagyni, úgyhogy egyszerűre fogtam a figurát. Sütettem Boti mamájával piskótalapot. Pici tejben és több habtejszínben (nem volt egy fogyókúrás nap ez sem) felolvasztottam 1 zacsi zselatint, hozzátettem apránként a 250 dkg ricottát, a 250 ml-ből maradék habtejszínt, kb. 20 dkg sima tehéntúrót, selyemfűmézet (ezt Kapolcson lőttem, rajongójává váltam), vaníliás cukrot, triple sec-et, citromhéjat. A triple sec-et imádom, valami citruslikőr lehet igaziből, mindnestre a oiskótáknak nagyon finom ízt ad, főleg, ha van mellette citromhéj. Az valahogy kll ahhoz, hogy kijöjjön az aromája.
Ergo úri hozzávalókból készítettem egy teljesen egyszerű túrókrémet, a dologban csak annyi, az érdekesség, hogy életemben először használtam zselatint, de jó mókának bizonyult.
Ebbe aztán pakoltam szőlőt (az úri hozzávalókra való tekintettel félbevágva, kimagozva) és nektarint. Beraktam dobozkába, idő hiányában Botiéknál egy fél napot érleltem, másnap rákentem a piskótára, ettük, jó volt. Legközelebb több krém kell, illetve lehetett volna csurgatni rám csokicirkalmat, illett volna hozá nagyon. Sőt, a legtutibb úgy lenne, hogy piskótára triple sec (esetleg lekvár), arra gyümölcs, befedem a krémmel, megdíszítem csokival. Azt már fényképezni is lehetne. :)

A ricotta amúgy felfedezetlen terület maradt. Tök olyan, mint az áttört túró, már eleve krémes. Íze nem sok van, szerintem csak variálni fogom az ételeket vele, már ha egyáltalán használom. Mindenestre meggyőzhető vagyok.

2 megjegyzés:

Névtelen írta...

én olaszországban ettem ricottás sütit és mennyei volt. nem tudom hogyan készült, de ősszel megyek milánóba és addig nem nyugszom amíg a receptet meg nem szerzem!

Névtelen írta...

Na, kb. harmadszorra írom a kommentet...
Nagyon kell a lelkesedés, csak így tovább, amint megvan a recept, azonnal áruld el nekem is. ;-)
Én novemberben tervezek egy jó kis Firenzét, ha gazdagodom recepttel, közlöm. :)