2007. július 9., hétfő

Juhtúrós-rozmaringos spaghetti

Nos, tegnap rizst akartam készíteni (még mindig nem rizottót, elvégre nincs se rizottórizsem, se alaplevet sem főzök, leveskocka nem szimpi, ámde ennek ellenére remekjó rizsételeket ettem már magamtól, csak nem szabad elfelejtenem, hogy a gyors munka a siker titka), de végül elcsábultam a spaghettire. Így aztán kiszaladtam a kertbe, tépkedtem rozmaringot és kakukkfüvet, ezt megmostam, felaprítottam úgy-ahogy, olívaolajon igen gyorsan megillatosítottam, eléggé paráztam, hogy majd jól megég nekem.
Eztán bele főzőtejszín (elvégre maradt ugye előző napról), meg bryndza (hát ebből is van még), felrottyant, lekapcsol, bele Grana Padano darabok. Spaghettivel összekever (ez szigorúan nagyon al dente főzve, nem megmos, ha nincs kész a szósz időre, akkor max olajat lehet rátenni, hogy ne ragacsolódjon össze, mert puha, tapadós tészta fúj. Harapdálni szeretjük, nyamm.), egy tányérral vacsira bekebelez (én Bocim erre nem volt vevő). Akkor nagyon finom volt, noha a fűszernövényekkel jóval bátrabb is lehettem volna.
Ma is ezt vittem be a munkába éshát nagy csalódás volt: a finom szósz eltűnt, gyakorlatilag túró száradt a tésztára. TOvábbfejlesztés javasolt.

2 megjegyzés:

Névtelen írta...

főzz gyorsabban! :)
vagy írj gyorsabban... :P

Névtelen írta...

Csak hétvégén várható főzés. :)
Ma meg 8-20 dolgoztam. Holnapra töltött paradicsomot tervezek.