2007. december 9., vasárnap

Olajbogyó pácolása

"Akkor neked a főzés a te mandalád." (Feri)
Tudom, hogy az idézetekhez nem szoktam kommentárt fűzni, de ez a mondat nagyon AHA-élményt okozott.

Tegnap igen középszerű zöldséges lasagnét csináltam, ha van valakinek jól bevált trükkje a besamelre vagy a zöldségekre, akkor bombázhat nyugodtan. Még én is próbálkozom.

ma meg a borzalmas ízű olíváimmal foglalkoztam. Először is megnyugtadtam magam, hogy nyers változatnak ez természetes íze, ezt kell belőle a hosszas pácolással kiűzni.
Praktikusabb lett volna egyből feldolgozni a bogyeszeket, de késő bánat, majd jövőre.
Most megmostam, leszáraztam a bogyókat, közben föltettem egy liter vizet főni. Ebbe később raktam 100 gr sót. A bogyesz egy részét kimagoztam (snassz módon a félbevágós módszerrel), összesen négy különböző méretű üvegbe töltöttem az olívákat. Rátöltöttem a sós vizet.

A változatok:
1. A magtalan felek
2. Sima sós vizes, tetején olajjal
3. Sima sós vizes
4. Chiliporos, 2 gerezd fokhagymás, tetején olajjal.

A vizet hetenként cserélni kell, kb. 2 hónap a pácolási idő. A simákból az egyiket még fogom fűszerezni, kíváncsi vagyok, miben térnek el.

Teljesen nagy boldogságot okozott a művelet. Az eredmény meg igencsak meglátós. :D

2007. december 4., kedd

Józan feladatott

Még a birreriából: "Sí, e chi se ne frega?!"
"Sei sotto o sopra." Samy "Noi siamo allo stesso livello."
"Szerencsés vagy. Nagyon jó, hogy ilyen nyitottan állsz hozzá." (Kriszti)

Szóval az előző bejegyzés erősen fáradtan és közepes alkoholos behatás alatt keletkezett, csak halvány sejtéseim voltak arról is, hogy egyáltalán megszületett.
Az olívabogyóról azt kell még tudni, hogy nyers, maggal együtt van és tényleg ehetetlenül rossz jelen formájában. Kérek segítséget, ötleteket, mi lehet ez és mihez kezdjek vele.

Ezenn kívül vettem 70 dkg aszalt paradicsomot, ez viszont nagyon jó. Szereztem még radicchiót, 4 kicsi fej, ezt mindjárt megmosom, felaprítom és lefagyasztom- ha salátába nem is, de ételekbe még szerintem használható lesz. vettem még pecorinót, de toszkánt, meg parmiggiano reggianot (ezeket már nem a piacról, hanem ipermercatóból). Két nagy konzerv hámozott paradicsomot, szőlőmagolajat, üveges vargányát (tutto fuori), 1 eurós spanyol bort (ha másra nem jó, akkor forraljuk), lasagne lapokat. A piacon még szereztem narancsot is, de amit itthonról vittünk, finomabb volt. van még két kis kenyérrevalóm, alma és körtepüré. asszem az egyiknek neki is látok.

Amúgy pedig a két torta eszement jó volt, a málnás trüffel zseniális, mesés, csodás, az almás pedig Böbe kedvenc tortája lett.

2007. december 3., hétfő

Birreria

Nincs mottó, nincs cél, nincs terv, tündérek vannak a szívemben, csak nem értik, miért nem hisznek bennük. De újraszületnek a szívemben, remélem, sokáig meglesz ez még. Középfölde az én szívem, varázslatok és mindennapok világa.

Ma olaszul kocsmáztam, atyaúristen. Erősen menekülök a fájdalom elöl, mondjuk van annyi öröm és élet az életemben, hogy ezt sikerrel tegyem. Olaszország, te sei la modo della vitá per me.

Tegnapelőtt vettem sok izgalmas dolgot. Olyan zöldet, amiről Samy sem tudta, hogy mi, de ismerte. Meg olyasmit, amit alívának árultak, de Samy szerintz nem az, és BESTIÁLIS az íze. Van belőle több, mint egy kiló. Hogy mit teszek vele, az nagy talány. Aki kér kóstolót, most jelentkezzen (tudományos fantaszták és kíséretezők előnyben), egy hét múlva menthetetlenül kidobom.

Ma meg ettem igazi pizzát igazi családi étteremben mozzarella-pompdprp-carciofi-ruccola összeállításban, nyami.

Ittam sok vinót, jajj, Krsitonek nem fizettem ki, de 3 hét múlva úgyis jön haza, majd akkor itt.

Van egyfajta "kapdbe" életérzés rajtam, nem tudom, hova visz ez el.